2014. 01. 31.

Chapter One

Want U Back
-Mary! Ébredj! Párizsban vagyunk.-keltett Ryan, s az utolsó mondatára kipattant a szemem. Villámsebességgel rohantam a fürdőbe, ahol tíz perc alatt összekészültem, majd berohantam a szobába. Ry már nem volt ott, de ez most a legkevésbé sem izgat. Gyorsan felkaptam magamra az első ruhát és cipőt ami a kezembe került, majd amennyire gyorsan csak tudtam, rohantam. Mire összekészültem, és a nappaliba értem, szerintem már egy maratont lefutottam. Zihálva huppantam le a kanapéra a többiek közé, akik csak értetlenül meredtek rám.
-Mary, jól vagy?-nézett rám aggódóan Fredo, de látszott rajta, hogy belül majd megszakad a nevetéstől. Én nem válaszoltam, csak lazán bólintottam egyet. Ekkor az egyetlen személy, aki még nem volt jelen, megérkezett.
-Mary, te most komolyan így akarsz velünk mutatkozni?-mért végig flegmán Selena, majd leült Justin ölébe, s belekezdtek a nyáladzásba.
A fiúk, Selena beszólására 'húú'-zni kezdtek.
A konyhába mentem, ahol rohadt nagy kupi volt. Tudtam mi ez.. Selena tegnap "romantikus" vacsorát csinált Justinnak. De persze, eltakarítani már nem volt ideje. Nem tudom mit képzel ez magáról.. Nem vagyunk a csicskái.
-Selena!-üvöltöttem rá idegesen, mire mindenki rám kapta tekintetét.-Felemelnéd a nagy büdös seggedet és eltakarítanád innen a mocskodat?-kérdeztem egy gúnyos mosoly kíséretében, mire megint sikerült meglepetést okoznom a fiúknak. Nem ismernek ezek még engem. Ennél tízszer durvább is tudok lenni. Velem ne szórakozzon senki. Senki.
Selena megindult felém, de ahelyett, hogy véghez vitte volna amit kell, magasba lendítette kezét, majd megpofozott. Égett az arcom az ütéstől. Ő már egy önelégült mosoly kíséretében elindult a helyére, de nekem sem kellett több. Neki indultam, ráugrottam hátára, majd tépni kezdtem haját. Ő csak visított mint egy malac. Én még téptem volna, de egy erős kar fonódott derekam köré, lerántott a ribiről, majd egy szobába vitt. Ledobott az ágyra, majd a csípőmre ült, nehogy megszökjek.
-Justin?-néztem rá felvont szemöldökkel. Nem értettem. Neki nem a csajára kéne vigyáznia?
-Mary, nyugi! Nyugodj meg. Ne idegesítsd fel magad Selenán. Tudod.. Vannak hülyeségei, de ha megismernéd akkor biztosan megszeretnéd.-mondta mosolyogva.
-Ja, persze.. Eléggé kiismertem ahhoz, hogy tudjam milyen is. Nagyképű, egoista, bunkó, idegesítő, szánal..-soroltam a dolgokat, de félbeszakított.
-Állj már le. Meg sem próbálod ismerni, de máris ítélkezel.-nézett a szemembe közömbös tekintettel. Csak most vettem észre, hogy mennyire gyönyörű szemei vannak. Sokáig elmerenghettem bennük, mert Justin megrázta a vállam, majd nevetve megszólalt.
-Mi van?
-Semmi..Semmi, csak a szemed.. Gyönyörű.-dadogtam össze-vissza, majd elpirultam. Nem vagyok az a pirulós fajta, de Bieber ezt hozza ki belőlem. Nem tudom mi van velem.
Nem szólt semmit, csak mosolygott. Olyan szép pillanat volt, de hát valakinek ezt is el kell rontania. Sellyke viharzott be a szobába, s forrt az idegtől.
-Takarodj.-szólt rám idegesen, mire én nevetni kezdtem. Lassan feltápászkodtam, majd annál is lassabban kislattyogtam a szobából. Selena olyan erővel vágta be az ajtót, hogy az majdnem kiszakadt a helyéről, majd hatalmas vita keletkezett.
-Ezek mindig ezt csinálják?-kérdeztem idegesen, mire a fiúk csak nevetve bólintottak.
-Amúgy.. Negyed óra és Párizsban vagyunk.-mondta Fredo, mire én izgalomba jöttem, és sikítani kezdtem.
Erre kijött a szobából Justin és Selena is.
-Baj van?-kérdezte aggódva Justin, de mivel én még mindig örültem, így Ry válaszolt helyettem.
-A kisasszony izgalomba jött Párizstól.-nevetett a fiú, mire Selena felvonta a szemöldökét, és a beszólás sem maradhatott el.
-Ja tényleg. Hiszen neki ilyenre nincs pénze. Én már vagy ezerszer láttam a várost, de szegény csóró lány ezt nem teheti meg.-nevetett gúnyosan, az én szemöldököm pedig felszaladt.
-Mert én nem a kornyikálásból tartom el magam.-néztem rá, kerek szemekkel.
-Szerintem az.. Aki se a ribanc anyjának, se Scoo-nak nem kellett, az maradjon csöndbe.-nézett rám amolyan "nyertem" mosollyal.
-Ismételd meg.-indultam meg felé, azzal a céllal, hogy most megölöm.
-Jól hallottad.-mosolygott rám. Elkaptam a haját, és tépni kezdet. Alfredo leszedett róla, de én kapálóztam, s őrjöngtem.
-Semmit nem tudsz rólam! Semmit! Hogy mered anyámat a szádra venni? Kinek képzeled magad? Egy szerencsétlen ribanc vagy. Nem fogtad fel, hogy egy szavamba kerül és repülsz erről a kibaszott buszról? Egy gusztustalan senki vagy.-üvöltöttem neki hisztérikusan, miközben könnyeim is előtörtek. A többiek nem értették mi van, hiszen Ők nem tudják, hogy anya meghalt.
Mikor egy kicsit megnyugodtam, Fredo lerakott, ekkor a busz is megérkezett. Én azonnal kiszálltam, de még mindig sírtam. A másik buszról a többiek egyből kiszúrták, hogy baj van. Apa átölelt, én pedig az Ő vállán sírtam. Mikor nagyjából megnyugodtam, egyből rákérdezett.
-Mi a baj kicsim?-legszívesebben mindent elmondanék, és akkor Gomez egyből repülne, de semmi kedvem nem volt beszélni.
-Felejtsük el.-mosolyogtam apára, majd városnézésre indultunk.
Az egész nap nagyon jól sikerült, főleg, mert Selena nem tartott velünk, azzal a kifogással, hogy Ő most pihen, és marad otthon. Justint nem sikerült erre rávennie, Ő jött velünk. Holnaptól már neki is koncertjei lesznek, úgyhogy ez az egyetlen szabad nap.
Mikor hazaértünk, egyből felnéztem Twitterre, ahol nem várt dolog fogadott.

"Justin Bieber Párizsban járt. A 19 éves tinisztárt a minap kapták lencsevégre, amint menedzsere Scooter Braun lányával sétálgatott, s a szemtanúk szerint nagyon élvezték egymás társaságát. De vajon hol volt eközben Bieber barátnője, Selena Gomez? S vajon mit szól ehhez Selena? Vége a Jelena párosnak? Justin és a Braun lány között vajon több van mint barátság?
HAMAROSAN KIDERÜL."

-Justin azonnal gyere ide!-üvöltöttem neki, mert Ő jelenleg Gomezzel hancúrozott.
-Mi van már?-kérdezte idegesen. Gondolom megzavartam valamit, de szerintem ez most sokkal fontosabb, minthogy kielégítsék egymást.
-Olvasd.-toltam elé a laptopom, s közben arcát vizsgáltam, amiről tisztán leíródott, hogy dühös.
-Az isten bassza meg!-üvöltött, s lecsapta a laptopom tetejét, majd idegesen beviharzott a szobába. Hát ilyennek sem láttam még, nem tudom mi üthetett belé...

2 megjegyzés: