Chapter Five

Arms

Elindultam befelé Justin és Selena közös szobájába, ahol Justin már az ágyon szuszogott. Befeküdtem mellé, s az ágy legszélére húzódtam. Lehunytam szemem, majd megpróbáltam átlépni az álmok kapuján, sikertelenül. Az oldalamon feküdtem, Juss-nak háttal, mikor megéreztem mellettem fekvő fiú karját derekamon, s szorosan magához húzott. Nem aludt. Megfordultam, hogy szemébe tudjak nézni, s ekkor szembe találtam magam két gyönyörű szempárral, s egy mosolygós arccal. Egyből elpirultam, és kínosan felnevettem. Kimásztam ölelő karjából, majd megszólaltam.

-Justin. Nem vagyok senkid, hogy itt ölelgess. Kérlek ne csináld ezt.-suttogtam, még mindig tetőtől-talpig pirulva. Elég nevetségesen nézhettem ki, és egy külső szemlélő biztos hülyének nézett volna, amiért kimásztam Justin karjaiból, de meg van rá az okom. Elég egyszerű.. Nem akarok szerelmes lenni. Egyszer voltam szerelmes. Mindent megadtam volna annak a fiúnak, de Ő csak a naiv szűz libát látta bennem. Miután lefeküdtünk mindenkinek elmondta, és elhagyott. Persze Justinnak ezt nem fogom elmondani, mert úgyis csak kinevetne, de lényeg a lényeg, nem lehetek szerelmes. Főleg nem a sztárocskába. Ő mindenkit megkaphat, és ha még kellenék is neki, pár hét után elhagyna, mert találna szebbet, jobbat, viccesebbet. Nem akarom újra átélni azt a fájdalmat, amit azzal a fiúval éltem át. Ezt ott és akkor megfogadtam, és nem fogom megváltoztatni a döntésem. Nem, és kész.

-Mary, miért vagy ilyen elutasító velem? Nem is ismersz. Legalább ismerj meg, és utána utasítsd vissza, de ne úgy, hogy semmit nem tudsz rólam, csak azt, amit a média kitalál.-jogosan mondta ezt az egészet, de én még így is nagyon bizonytalan vagyok. Na jó, vágjunk bele. Csak nem fog annyira fájni, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy gondoltam volna.

-Jól van Justin. Egyetlen egy.-mutattam az ujjammal.-esélyt kapsz. Ne baszd el.-Ő csak bólintott, majd perverz mosolyra húzódott a szája.

-Mesélj magadról.-törte meg végül a csendet, én pedig nagy levegőt vettem, kifújtam, s belekezdtem az élettörténetembe.

-Tizenkilenc éves vagyok, anya meghalt lassan négy éve, ami engem nagyon megviselt. Utána mikor apa hazahozta Carin-t, nagyon utáltam Őket, mert nem értettem, hogy lehet túl ennyi idő alatt anyán, Carin pedig folyton anyáskodott felettem, így tizenhét évesen elhúztam otthonról. Toronto-ba költöztem, ahol egy kis kávézóban dolgoztam. Komolyabb kapcsolatom nem volt, és egész életemben összesen egyszer voltam szerelmes. A fiú kihasznált, azóta pedig nem. Mindig is makacs típus voltam, aki mindig kiállt az igazáért. Barátaim sosem voltak sokan. Pontosabban ketten voltak. Austin meghalt, Trish pedig akkor hagyott magamra, mikor a legnagyobb szükségem lett volna rá, és ezt soha nem fogom tudni megbocsájtani neki. Kedvenc színem a zöld, kedvenc kajám a spagetti. Imádom Beyonce-t, utálom a horrorfilmeket. A kedvenc édességem a gumicukor, és a vattacukros fagyi. Utálom a nagyképű embereket, és azokat, akik azt hiszik nekik van igazuk, pedig nem is. Imádok bulizni, ha bulizni megyek sosem jövök haza józanul. Anyukám volt a legjobb barátnőm, és tényleg nagyon hiányzik. Volt egy nehezebb időszakom, mikor drogokhoz nyúltam, de aztán rájöttem, hogy ezzel tönkretehetem magam, így elmentem egy elvonóra. Most pedig, mint látod, élek és virulok, és itt vagyok.-kifújtam a levegőt, Justin pedig nagyokat pislogott. Tudom mi jön ilyenkor. Most mondaná, hogy nagyon sajnálja anyát, meg Austin-t stb. Inkább megszólaltam.-Most mesélj te.

-Tizenkilenc éves vagyok, de már nemsoká húsz. Szóval ugye híres énekes vagyok, és a hiedelmekkel ellentétben, én nem a pénzért csinálom, hanem azért, mert szeretem ezt csinálni. Van két testvérem, akik most nincsenek itt, de útközben velük is fogunk találkozni. Jazmyn és Jaxon, nagyon szeretem Őket, és nagyon jó a kapcsolatom mindkettővel. Imádom a Beliebereimet, Ők a mindeneim. Egyszer voltam egész életember eddig szerelmes, Selena-ba, de ez már rég elmúlt.  Kedvenc színem a lila, kedvenc kajám a spagetti, és én is imádom Beyonce-t. Szeretek lányokkal horrorfilmet nézni, mert ha félnek hozzám bújnak, én pedig megvédhetem Őket. Nagyon tudok szeretni, és ha van egy barátnőm, akit szeretek, akkor rettentő hűséges típus vagyok. Én is szeretem a gumicukrot. Nincs sok barátom, mert a legtöbben csak a pénzre mennek, de Ry és Fredo nem olyanok, Ők tényleg igazi, örök barátok. Sok barátnőm volt már, de sokan csak pénz miatt jártak velem, ami nagyon rosszul esett. Az éneklés az életem, de azon kívül imádok táncolni, hokizni, zongorázni, kosarazni, és gördeszkázni is. Minden tetkómnak van egy története, amit csak én tudok. Most röviden ennyi, mert semmi más nem jut eszembe, de ha valamire kíváncsi vagy, nyugodtan kérdezz.-lehet tényleg félreismertem Őt. Miután csöndbe maradt, rápillantottam az órára. Hajnali egyet mutatott, holnap pedig legkésőbb hétkor fel kell kelnünk.

-Justin aludjunk.-suttogtam, Ő pedig bólintott, lefeküdt, s mellkasára rántott. Nem volt kedvem, sem erőm ellenkezni, így ott aludtam el.

Reggel fáradtan keltem, és először azt sem tudtam, hol vagyok. Justin már nem feküdt mellettem, az óra pedig tizenegyet írt. Kipattantam az ágyról, és mikor telefonomért nyúltam, ami az éjjeliszekrényen volt elhelyezve, megpillantottam egy levelet. Elolvastam, s így megtudtam, hogy a többiek elmentek próbára, menjek utánuk, ha felkeltem. Hát felkeltem, így készülődni kezdtem. Felvettem, egy fekete tornacipőt, világoskék farmernadrággal, és egy bő, 'Free Spirit' feliratú szürke pólót. Hajamat kivasaltam, sminkből pedig csak egy kis szempillaspirált használtam. Gyors léptekkel haladtam az utcán, majd beléptem egy közeli Starbucks-ba. Apának és Carin-nak, Jeremy-nek és Pattie-nek vettem a kedvenc kávéjukból, magamnak vaníliás lattét, Justin-nak egy jegeskávét, ugyanazt, amit Selena-nak, Kenny-nek, és Fredo-nak, Ryan-nek pedig csokis lattét, mert azt mondta, azt szereti. A sztárvendégeknek sima kávét vittem, mert nem tudom, hogy Ők mit szeretnek. Mikor fizettem, elindultam az aréna felé, ahol koncert lesz. Beléptem, s megpillantottam a többieket. Fredo és Ryan egy helyben ültek, és valamin nevettek. Carin, Pattie, Jeremy, és Kenny éppen beszélgettek, apa valami hangtechnikussal egyeztetett valamit, Justin és Selena pedig gyakorolták az éneklést. Elindultam az emberek felé, majd először az "idősek" kezébe nyomkodtam oda az italokat, majd a "fiatalok" felé vettem az irányt.

-Tessék.-adtam Ry-nak a lattét, majd Fredo-nak a jegeskávét.

-Egy istennő vagy Mary.-ugrott a nyakamba Alfredo, ami miatt mindketten a földön kötöttünk ki. Ezen csak nevettünk, majd nagy nehezen feltápászkodtunk onnan.

-Hoztam jegeskávét.-nyújtottam át Sel-nek és Juss-nak a kávékat, akik mosolyogva elvették, majd énekeltek tovább. Láttam rajtuk, hogy zavarok, így elmentem a két fiúhoz, majd leültem velük hülyéskedni. Elég jól elvoltunk, sőt nagyon jól, egyszer csak sikítást hallottunk, majd Selena elkezdett rohanni. Dühös volt, és felém jött.

-Mit tettél ebbe a szarba?-kérdezte idegesen, de pöszén beszélt, mivel nyelve fel volt dagadva. Elég nevetségesen nézett ki, de mivel komolynak tűnt a baj, nem nevettem el magam.

-Selena, semmit.-mondtam halál komolyan, mert én tényleg nem tettem bele semmit. Nem is értettem, hogy mit gondol. Valószínű megmérgeztem, mikor tegnap "békültünk ki".

-Volt benne fahéj?

-Volt.-bólintottam, neki pedig rohamosan pirosodni kezdett a feje.

-Allergiás vagyok rá. Bedagad a nyelvem, és két nap alatt megy csak le. Így nem tudok énekelni. Tuti, hogy direkt tetted, mert utálsz és nem bírsz elviselni.-visított fülembe vörös fejjel, s ekkor összeesett..